Álmomban
egy rokonszenves, hidegvérű vérnáci ember vezet
végig ideológiájának panoptikumában, racionális magyarázatokkal téve
érthetővé
az élőben bemutatott iskolapéldákat, amikben bővelkedett – úton útfélen
belebotlottunk belföldieket sanyargató, kihasználó, elnyomó, éheztető,
zsidó
karvalytökébe, uzsorásba, megélhetési „menekültekbe” - vagyis
bevándorlókba,
akik a nemzet vérét szívták, ahol csak tehették. Liberális és
komenyista védelmezőik
segítségével tetűk módjára szaporodtak, és a nemzet elveszejtésén
munkálkodtak.
A tárlatvezetés végeztével természetesen nekem is személyesen kellett megismerkednem a kínok kínjával, miután mindezt beláttam. Nedves, sötét pincében talaj fölött falhoz láncolva merenghettem még kis ideig azon, hogy miből is gondoltam, hogy ezek engem megkímélnek. Inkább volt ez a tárlatvezetés ítélet-felolvasás, mint tudományos ismertető, így utólag nézve… megnyugodva nézhettem elébe a megváltó halálnak most, hogy bűneim nem maradtak számomra elrejtve – minden részletében megismertették velem immár a legkisebbet is. Ez egy fontos mozzanata az ideológiának. Persze felébredtem, mielőtt.
Természetesen, mint mindig, minden hasonlóság a véletlen műve.
FFudaraku László
2015.05.10.