A
hazám én vagyok
Midőn a Berettyót karácsony tájt
átúszva, túlsó parton jégtáblára
kapva kimásztam,
más lett a levegő. Hazám,
gondoltam, új-igazi hazám.
Ruháimat szántón szétdobálva
caplattam tovább a fagyban
a szabadság felé.
Menekült-gyűjtőhelyre bekerülve,
megélhetést füllentve elmehettem
a városok városába, Budapestre.
Egy pár munkásszállóval később
felfogtam, épp csak megtűrve vagyok,
félévente újra megtűrve, nem biztos,
hogy itt a helyem. Ennek véget vetve,
a következő határ másik oldalán kerestem
immár tovább igazi hazám.
Azóta tudom:
A
hazám
én
vagyok.
