Pándy atya, egy
keresztény hungarikum
Elhunyt
egy nyughatatlan lélek, az idegenbe tévedt lelkek pásztora, későn
elkezdett
életfogytiglan tartandó fogságban - ahol lefogták, hogy ne legyen még
több nő
csontja elásva a kertben, a pincében. Pihentek a kések, a kénsavak, a
lelkipásztor. Csak képzelődni lehet, mi folyhatott benne ez alatt a
tizenegy év
alatt, míg nem használhatta a kalapácsot, kést, kénsavat. Vélhetően e
helyett
jobb híján maga ellen fordult a mély-sötét hallgatás felszíne alatt,
jobb híján
tulajdon lelkét szabdalta, savazta - eddig tartott, míg sikerült
teljesen
feldarabolnia.
Ágnes lánya, kit megerőszakolt és korai halálra szánt gyermekei anyjává
és
cinkosává tett, három éve szabadult, kolostorban tisztogatja
beszennyezett lelkét,
ki tudja, milyen sikerrel?
Nem fér hozzá kétség, hogy Pándy
atya
a menekült lelkek fölött - erőszakolással tarkított darabolások között
- példás
erkölccsel pásztorkodott, ahogy azt az általa évtizedeken át oktatott
hittan is
megkövetelte tőle...